Elhatározva a Magyarországi Puzzle Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Magyarországi Puzzle Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MOPE
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Jigsaw Puzzle Association
4. Az egyesület székhelye: 1223 Budapest, Halk utca 23/B.
5. Az egyesület rendes tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja:
A Magyarországi Puzzle Egyesület (továbbiakban: egyesület) alapcélja a színvonalas magyarországi puzzle kultúra megteremtése.
Az egyesület lehetőséget kíván biztosítani a kirakózás és a puzzle versenyzés iránt érdeklődőknek.
Tevékenységével elő kívánja segíteni a puzzle játék és gyártók népszerűsítését, a hazai játékosok összefogását, a társas kapcsolatok erősítését. A kirakózás, mint szellemi képességeket fejlesztő tevékenység vagy sport érdeklődésének felkeltését.
Biztosítja versenyek, különböző kirakós rendezvények szervezését.
2. Az egyesület tevékenysége:
a) Országos és nemzetközi puzzle bajnokság szervezése és támogatása.
b) Évente több alkalommal kirakós összejövetelek szervezése.
c) Népszerűsíteni és részt venni kifejezetten kirakókkal kapcsolatos hazai vagy külföldi rendezvényeken.
d) Szabadidős és családi programok szervezése.
e) Puzzle-bemutatók, -előadások, -kiállítások, -vásárok szervezése és lebonyolítása.
f) Céges csapatépítő programok szervezése puzzle tematikával.
g) Gyermektáborok szervezése, puzzlesuli-játszóház projekt.
h) Az egyesület megbízhat más gazdasági társaságot rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el, valamint országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon jelöltet nem állít és nem támogat.
IV.
Tagdíj
1. a) Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5.000,- Ft, azaz ötezer forint évente, amelyet a tag köteles az alapítás évében december hó 31. napjáig, az azt követő években pedig minden év március 31. napjáig az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
b) A pártoló tag éves tagdíja természetes személy esetében 5.000,- Ft, azaz ötezer forint évente, amelyet a pártoló tag köteles az alapítás évében december hó 31. napjáig, az azt követő években pedig minden év március 31. napjáig átutalással az egyesület bankszámlájára megfizetni.
c) A pártoló tag éves tagdíja jogi személy esetében 90.000,- Ft, azaz kilencvenezer forint évente, amelyet a pártoló tag köteles az alapítás évében december hó 31. napjáig, az azt követő években pedig minden év március 31. napjáig átutalással az egyesület bankszámlájára megfizetni.
d) Ha a pártoló tag felvételére az adott évben június 30-ig kerül sor, éves tagdíjat kell fizetni. Ha a pártoló tag tagsági jogviszonya az év július 1. napját követően keletkezik, féléves tagdíjat kell fizetni.
V.
A tagság
1. Az egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az egyesület célkitűzéseit elfogadják és tagfelvételi kérelmüket az elnökség jóváhagyja. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát ismeri és az egyesület alapszabályát, céljait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
2. Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság
b) pártoló tagság
Rendes tag
3. A rendes tag:
a) személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésén, az egyesület szerveinek megválasztásában, valamint a határozatok meghozatalában;
b) díjmentesen részt vehet az egyesület rendezvényein;
c) összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata aláírása esetén – kiskorú tag kivételével – az egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható;
d) észrevételeket, javaslatokat, indítványt tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendi pontjaira vonatkozóan;
e) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
Pártoló tag
Pártoló tagok az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesznek részt.
4. a) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja;
b) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik;
c) A tag felvételének kérdésében az elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt;
d) A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásával jön létre;
A tagsági jogviszony létrejöttével a tag köteles az egyesület részére megfizetni az éves tagdíjat.
5. Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
6. A pártoló tag:
a) Nem vehet részt és nem szavazhat az egyesület közgyűlésén, nem választható az egyesület elnökségébe vagy felügyelő bizottságába, de véleményt nyilváníthat az egyesület általa támogatott tevékenységével kapcsolatban;
b) Köteles az egyesület jó hírnevének ápolására, megóvására;
c) Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
1. a) Az egyesületi rendes tagsági viszony a rendes tagoknál az Alapszabály elfogadásával és az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
b) Az egyesület megalakulását követően a pártoló tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot elektronikus levélben az elnökséghez kell benyújtani. A kérelemről a benyújtásától számított legkésőbb 8 napon belül az egyesület elnöksége dönt. A határozatról a kérelmezőt elektronikus levélben kell értesíteni. A tagsági jogviszony keletkezésének a napja a határozathozatal napja. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével;
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
c) A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett elektronikus levélben küldött nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. Kilépés esetén a tag a befizetett tagdíj adott évre fennmaradó részére igényt nem tarthat.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
4. A pártolói tagsági jogviszonyt az elnökség zárt szavazással - harminc napos határidővel felmondhatja, ha a pártoló tag az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére 30 nappal elmaradt a tagdíj alapszabályban rögzített határidőre történő megfizetésével.
VIII.
A tagok jogai
1. Az egyesület rendes tagja jogosult:
a) az egyesület tevékenységében részt venni;
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
d) az egyesület irataiba betekinteni;
e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Az egyesület pártoló tagja jogosult, hogy:
a) részesüljön az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
IX.
A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;
c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
Közgyűlés
b) Elnökség
A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, amely a rendes tagok összességéből áll.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés az egyesület nemzetközi szervezetbe való belépéséről;
j) az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése, ha felügyelő bizottság létrehozására nem került sor;
k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés is azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja, azzal a kiegészítéssel, hogy a taglétszám figyelembevételével, a megfelelő körülmények biztosítása céljából, kihelyezett ülés egyéb, megfelelő helyszínen is tartható. A közgyűlés nem nyilvános.
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről a jegyzőkönyvvezető készíti a jegyzőkönyvet.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévő tag hitelesíti. Az elnökség köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a
jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Titkos szavazással hoz határozatot a közgyűlés, ha a jelenlévő tagok legalább egyharmada ezt indítványozza.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül elektronikus levélben, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség az elnökből és 2 alelnökből áll.
14. Az elnöki és alelnöki megbízatás a közgyűlés által történő alapszabály elfogadását követően a tisztségelfogadással jön létre. Az elnöki és az alelnöki megbízatás 2027. október 9. napjáig szól, és annak lejártával új választást kell tartani. Ugyanaz a személy korlátlanul újraválasztható. Elnöknek, illetve alelnöknek csak rendes tag jelölhető és választható meg. Az elnök, illetve az alelnökök megválasztása nyílt szavazással történik, a tagok csak egy jelöltre szavazhatnak.
15. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
16. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
17. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Kubinka János (anyja születési neve: Véber Irén Erzsébet, lakóhelye: 1223 Budapest, Halk utca 23/B 2.a.)
Az egyesület alelnöke: Ikerné Roszík Márta Anna (anyja születési neve: Glazewski Melitta Elvira, lakóhelye: 2730 Albertirsa, Petőfi út 2/2.)
Az egyesület alelnöke: Kubinka-Mester Mariann (anyja születési neve: Bajzek Anna, lakóhelye:1223 Budapest, Halk utca 23/B 2.a.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
18. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) a tag felvételéről való döntés.
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
19. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés is azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
20. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
21. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az Elnök
22.
a) képviseli az egyesületet és az egyesület nevében nyilatkozik,
b) kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szervezetekkel,
c) irányítja az egyesület működését,
d) vezeti a tagnyilvántartást, és gondoskodik az új tagok tagsági nyilatkozatának beszerzéséről,
e) elkészíti az egyesület költségvetését,
f) kapcsolatot tart a számlavezető pénzintézettel és az egyesület megbízott könyvelőjével,
g) intézi az egyesület pénzügyeit,
h) elvégzi az egyesület adminisztrációs feladatait, a hivatalos szervek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesz,
i) önállóan rendelkezik az egyesület bankszámlája felett,
j) figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és gondoskodik az egyesület pályázatokon való részvételének szervezéséről,
k) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
l) összehívja az egyesület közgyűlését,
m) a közgyűlés részére beszámol az elmúlt közgyűlési ciklusban az egyesület működését, gazdálkodását érintő eseményekről,
n) koordinálja a rendezvényekkel kapcsolatos szervezési és tájékoztatási tevékenységet,
o) elkészíti az egyesület éves programjának tervezetét,
p) kezeli az egyesülethez érkező iratokat.
XI.
Az egyesület nevét tartalmazó bélyegzők az elnökség tagjainak felelős őrzésében vannak. Használatuk csak az elnök aláírásával együtt érvényes.
Az egyesület saját maga rendelkezik nevével, logójával és minden, a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
XII.
Az egyesület vagyona és gazdálkodása
Az egyesület bevételei a következők:
a) a rendes tagok által befizetett tagdíj;
b) a pártoló tagok által befizetett tagdíj;
c) pályázatokon elnyert pénzösszegek;
d) jogi személyek és magánszemélyek támogatásai, felajánlásai;
e) az egyesület rendezvényein keletkezett bevételek;
f) egyéb források.
XIII.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
A jelen módosított tartalmú, egységes szerkezetű Alapszabályt– a kivastagított és dőlt betűvel jelölt változásokkal - az Egyesület közgyűlése a 2024. október 10 napi megismételt alakuló ülésén egyhangúlag elfogadta.
Kelt: Budapest, 2024. év október hó 10. napján